Ma délelőtt elmentünk az érdi piacra, hogy vegyünk kötelet a már jócskán elhasználódott hintakötelünk helyett (korábban egy kötélgyártással foglalkozó vállalkozás települt ki mindig szombatonként), de nem volt szerencsénk. Viszont több lángosos bódét is láttunk: amelyiknél asztalok voltak ott a sor is óriási volt, ahol kevesebben vártak ott égen-földön még egy állópult sem volt a környéken ahol ehettünk volna. Ígyhát megbeszéltünk, hogyha hazaérünk lángossütés.
Ezt is - mint a kelt tészták többségét - Limara receptje alapján készítem, annyi különbséggel, hogy a liszt egyharmada teljes kiörlésű, kisebbre, hosszúkásabbra formázom a könnyebb süthetőség kedvéért, kicsi a közepén is vastagabbra hagyon, mert a vastag tésztát szeretjük (kókuszzsírban sütöm).
Feltétként reszelt sajt, gouda szeletek, tejföl, házi joghurt, olajban eltett medvehagyma és zöldség szerepelt (most: apró kockára vágott hónapos retek, uborka, paprika kevés joghurttal, chilivel és sóval).
(Jut eszembe: ettétek már lekvárral? Nagyon finom, egy szegedi lángossütőnél láttuk egyszer és tényleg jó...)
Régen mindig azt hittem a lángos sütés nagy ördöngősség, de így, kenyérsütőbben dagasztatva igazán nincs sok munka vele...
Ezek a kelttészták...nekem akkora mumus!!Azt hiszem meg kellene végre tanulnom...
VálaszTörlésÉn is így voltam vele egészen addig, míg meg nem találtam néhány éve Limara blogját, és szó szerint követtem a recepteket... Azóta már értem az állagra stb-re vonatkozó részeket is, de az elején csak mint a robot másoltam...
Törlés