Amikor elhatároztam, hogy házi készítési joghurtra cserélem a töménytelen mennyiségű, mindenféle anyagot tartalmazó bolti gyümölcsjoghurtokat, akkor jó sokat böngésztem a neten hogyan is készítsem. Volt aki felforralta a tejet, volt aki nem, volt aki kevés joghurtot tett bele, volt aki többet, és arról is megoszlottak a vélemények hol, milyen hőfokon készüljön. Elhatároztam, hogy csinálom úgy, ahogy nekem jól esik, és lassan kialakult az állandó rutin.
A tejet annyira melegítem fel, hogy gyöngyözzön a széle, ekkorra már az egész felületét pille borítja. Amikor langyosra hűlt leszedem ezt róla, egy pohár bolti joghurthoz (act.) adok néhány kis merőkanállal úgy hogy közben kis kézi habverővel keverem, az így csomómentesre kutyult lötyit visszaöntöm a tejbe és merőkanállal összekeverem. Az egészet üvegtárolókba szedem és a sütőben a legalacsonyabb fokozaton (nekem mechanikus van, ahol kigyullad a lámpa addig tekerem a hőfokot, ez olyan 30-40 fok körül lehet. Akkor veszem ki ha megfelelően megszilárdult.
Korábban konyhaszekrény tetején, langyos radiátoron, napsütötte ablakban is próbálkoztam, de így sokkal kiszámíthatóbb állagú és minőségű a végeredmény, úgyhogy én maradok ennél a módszernél. Semmilyen különleges edényt nem kíván, és csináltam már üveg tárolóban, befőttes üvegben és cserép meszelyben is mindegyik finom lett.
A legtöbb gyümölccsel, mézzel turmixolva fogy, de péksütikben, szószokban is sokat használom, egyre inkább kiváltja a tejfölt a konyhámban (sütikben vízzel keverve tej helyett használom).
(A gyümölcsjoghurt elkészítésének gyorsításához és téliesítéséhez rászoktam arra, hogy nagyobb mennyiségben leturmixolom a gyümölcsöket, jégkockatartóban lefagyasztom, ebből két-három kockákat veszek ki kicsit hamarabb, gyorsan felolvad és egy fedeles bögrében összerázom a joghurttal és a mézzel.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése